1 Salamoné. Isten! Add törvényeidet a királynak, és igazságodat a király fiának,
2 hogy igazságosan ítélje népedet, és törvényesen a nyomorultakat.
3 Teremjenek a hegyek békét a népnek, és a halmok igazságot!
4 Szolgáltasson igazságot a nép nyomorultjainak, segítse meg a szegényeket, de tiporja el az elnyomókat! 5 Éljen addig, míg nap és hold lesz, nemzedékről nemzedékre!
4 Szolgáltasson igazságot a nép nyomorultjainak, segítse meg a szegényeket, de tiporja el az elnyomókat! 5 Éljen addig, míg nap és hold lesz, nemzedékről nemzedékre!
6 Mint amikor eső hull a rétre, és zápor áztatja meg a földet:
7 úgy virágozzék napjaiban az igazság, és legyen nagy békesség, amíg meg nem szűnik a hold.
8 Uralkodjék tengertől tengerig, és a folyamtól a föld széléig. 9Hajtsanak térdet előtte a pusztalakók, nyalják a port ellenségei! 10 Tarsísnak és a szigeteknek királyai hozzanak ajándékot, Sába és Szeba királyai fizessenek adót! 11 Boruljon le előtte minden király, minden nép őt szolgálja!
"Hol van a zsidók királya, aki most született?" -(Mt 2,2)
Az evangélium nagy meglepetése az, hogy az Izráelnek megígért király úgy élt, mint rabszolga, és úgy halt meg, mintha köztörvényes bűnöző lenne. Ez az evangélium nem ejt kevésbé ámulatba minket akkor sem, ha sokat töprengünk rajta. Ugyanakkor a szenvedő Királyról szóló örömhír fényt vet a Jézus Krisztusban hívők életére. Egyelőre azoknak, akik ehhez a Királyhoz tartoznak, részt kell vállalniok az ő szenvedéseiből. Ahhoz, hogy megint méltányolni tudjuk "az evangéliumnak ezt a nagy meglepetését", minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy el tudjuk képzelni az ókor királyainak ezt az "isteni méretű" hatalmát. Ha királyról beszélünk, hajlandók vagyunk magunk elé képzelni egy kormánytisztviselőt, aki nagyon fontos személyiség, mégis ugyanolyan emberi lény, mint mi többiek. De akik az ókori trónok árnyékában éltek, jobban tudták: a király előtt minden halandó vagy meghódol, vagy elpusztul. Ők nem voltak annyira bizonyosak benne, hogy maga a király emberi.
Nagy hátrány a bibliaolvasásunkban, hogy nem ismerjük az abszolút monarchiát. Miért? Azért, mert az Ószövetség szíve egy olyan ígéret, amely egy hatalmas királyról szól. És az Újszövetség magva az az üzenet, hogy Jézus ez a tökéletes uralkodó. Ha Jézus valóban a 72. zsoltárban megígért uralkodó, akkor az Újszövetségnek le kellene írnia, hogy a világ urai hogyan hajtanak térdet őelőtte, és hogyan helyezi kincsét minden ember az ő lábaihoz. De - amint tudod - a nagy meglepetés az, hogy Jézusnak egy kereszten kellett függenie, mielőtt trónra ült, mindenki rabszolgája volt, mielőtt mindenki urává lett.
Ma - legalábbis az úgynevezett szabad világban - a keresztyének imádhatják Királyukat, mert minden embernek biztosítva van a szabadsága, hogy választása szerint vegyen részt istentiszteleten. Hálásak vagyunk ezért a szabadságért és késznek kell lennünk, hogy megvédjük.
8 Uralkodjék tengertől tengerig, és a folyamtól a föld széléig. 9Hajtsanak térdet előtte a pusztalakók, nyalják a port ellenségei! 10 Tarsísnak és a szigeteknek királyai hozzanak ajándékot, Sába és Szeba királyai fizessenek adót! 11 Boruljon le előtte minden király, minden nép őt szolgálja!
"Hol van a zsidók királya, aki most született?" -(Mt 2,2)
Az evangélium nagy meglepetése az, hogy az Izráelnek megígért király úgy élt, mint rabszolga, és úgy halt meg, mintha köztörvényes bűnöző lenne. Ez az evangélium nem ejt kevésbé ámulatba minket akkor sem, ha sokat töprengünk rajta. Ugyanakkor a szenvedő Királyról szóló örömhír fényt vet a Jézus Krisztusban hívők életére. Egyelőre azoknak, akik ehhez a Királyhoz tartoznak, részt kell vállalniok az ő szenvedéseiből. Ahhoz, hogy megint méltányolni tudjuk "az evangéliumnak ezt a nagy meglepetését", minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy el tudjuk képzelni az ókor királyainak ezt az "isteni méretű" hatalmát. Ha királyról beszélünk, hajlandók vagyunk magunk elé képzelni egy kormánytisztviselőt, aki nagyon fontos személyiség, mégis ugyanolyan emberi lény, mint mi többiek. De akik az ókori trónok árnyékában éltek, jobban tudták: a király előtt minden halandó vagy meghódol, vagy elpusztul. Ők nem voltak annyira bizonyosak benne, hogy maga a király emberi.Nagy hátrány a bibliaolvasásunkban, hogy nem ismerjük az abszolút monarchiát. Miért? Azért, mert az Ószövetség szíve egy olyan ígéret, amely egy hatalmas királyról szól. És az Újszövetség magva az az üzenet, hogy Jézus ez a tökéletes uralkodó. Ha Jézus valóban a 72. zsoltárban megígért uralkodó, akkor az Újszövetségnek le kellene írnia, hogy a világ urai hogyan hajtanak térdet őelőtte, és hogyan helyezi kincsét minden ember az ő lábaihoz. De - amint tudod - a nagy meglepetés az, hogy Jézusnak egy kereszten kellett függenie, mielőtt trónra ült, mindenki rabszolgája volt, mielőtt mindenki urává lett.Ma - legalábbis az úgynevezett szabad világban - a keresztyének imádhatják Királyukat, mert minden embernek biztosítva van a szabadsága, hogy választása szerint vegyen részt istentiszteleten. Hálásak vagyunk ezért a szabadságért és késznek kell lennünk, hogy megvédjük.
Azonban nem szabad elkövetnünk azt a hibát, hogy a modern vallási türelem mintájára gondoljuk el Jézus királyságát.
Valójában Jézussal is úgy áll a helyzet, ahogy az ókori királyokkal állt: vagy meghódolunk, vagy elpusztulunk.
Valójában Jézussal is úgy áll a helyzet, ahogy az ókori királyokkal állt: vagy meghódolunk, vagy elpusztulunk. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése