5 De Lótnak is, aki Abrámmal ment, voltak juhai, marhái és sátrai,
6 és az a föld nem bírta eltartani őket, hogy együtt lakjanak. Mivel sok jószáguk volt, nem lakhattak együtt.
7 Össze is vesztek Abrám jószágának a pásztorai Lót jószágának a pásztoraival. Akkor még a kánaániak és a perizziek is ott laktak azon a földön.
8 Azért Abrám ezt mondta Lótnak: Ne legyen viszály köztem és közted, az én pásztoraim és a te pásztoraid között, hiszen rokonok vagyunk!
9 Hát nincs előtted az egész ország? Válj el tőlem! Ha te balra tartasz, én jobbra megyek, ha te jobbra mégy, én balra térek.
10 Ekkor Lót körülnézett, és látta, hogy a Jordán egész környéke bővizű föld. Mert mielőtt elpusztította az ÚR Sodomát és Gomorát, egészen Cóarig olyan volt az, mint az ÚR kertje, mint Egyiptom földje.
11 Lót tehát a Jordán egész környékét választotta magának, és elindult Lót kelet felé. Így váltak el egymástól.
12 Abrám Kánaán földjén lakott, Lót pedig a Jordán környékén levő városokban telepedett le, és egészen Sodomáig sátorozott.
13 A sodomai férfiak pedig igen romlottak és vétkesek voltak az ÚR előtt.
"Ekkor Lót körülnézett és látta, hogy a Jordán egész környéke bővizű föld ... olyan volt az, mint az Úr kertje... Lót tehát a Jordán egész környékét választotta magának ... és egészen Sodomáig sátorozott."-(1Móz 13,10-12)
Nagy befolyással vannak ránk azok, akik ifjú korukban tanítottak minket. Még most is hallom egyik tanítónőmet, amint mondja: "Ábrám idős volt, Lót meg fiatal. Lótnak kellett volna kérnie Ábrámot, hogy előbb ő válasszon. De Lót kapzsi volt, Ábrám pedig szerény." Így tanított meg bennünket arra, hogy ne mi vegyünk ki először süteményt a tálcáról. Lehet, hogy kedves dolog volt ez tőle, nekünk meg hasznos, de az így elmondott történet nem ütötte meg a bibliai színvonalat.
"Ekkor Lót körülnézett és látta, hogy a Jordán egész környéke bővizű föld ... olyan volt az, mint az Úr kertje... Lót tehát a Jordán egész környékét választotta magának ... és egészen Sodomáig sátorozott."-(1Móz 13,10-12)
Nagy befolyással vannak ránk azok, akik ifjú korukban tanítottak minket. Még most is hallom egyik tanítónőmet, amint mondja: "Ábrám idős volt, Lót meg fiatal. Lótnak kellett volna kérnie Ábrámot, hogy előbb ő válasszon. De Lót kapzsi volt, Ábrám pedig szerény." Így tanított meg bennünket arra, hogy ne mi vegyünk ki először süteményt a tálcáról. Lehet, hogy kedves dolog volt ez tőle, nekünk meg hasznos, de az így elmondott történet nem ütötte meg a bibliai színvonalat.
Mi mindig emberekhez viszonyítjuk az embereket. Ez az egyetlen mérce, amit ismerünk, önző vagy nemes lelkű, gazdag vagy szegény.
Csakhogy ezt a játékot bármelyik moralista (erkölcscsősz) játszhatja. A Biblia az embert mindig az elsődleges, ti. az Istenhez való viszonya szempontjából nézi. Tetteinket és döntéseinket ama félelmetesen lenyűgöző háttérhez, Istenhez kell mérnünk. Ha valaki megtudott már valamit a bibliai mércéről, egyre kevésbé meri használni a sajátját. Lótnak alapjában véve nincs rossz neve a Bibliában.
Az "igaz" nevet kapta, aki lelkileg gyötrődött Sodoma bűneinek láttán (2Pt 2,7-8). De ebben a számára döntő órában Lót nem élt Istennel. A Jordán völgye iránti vágya minden más megfontolásnál hatalmasabbnak bizonyult. Más emberekhez viszonyítva Lót egészen helyesen cselekedett. Ilyen alkalom az életben csak egyszer kínálkozik. Vannak emberek, akiknek ezt illetően megvan a saját filozófiájuk.
Azt mondják, hogy az alkalom csak egyszer kopogtat az ajtón, és ha megragadod a pillanat kínálta lehetőséget, mindenki egyetért veled, hogy helyesen cselekedtél. Így jutott el oly sok ember oda, ahol most vannak. Szemüket elvakította a "Jordán völgye" vagy valamelyik másik ingatlan. Most csak imádkozni tudunk Istenhez, hogy ne hagyja őket aludni éjjel, hogy hánykolódjanak, forgolódjanak és felszedjék a sátorfájukat, mielőtt Sodoma elkezd égni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése